A ContiGrass az esővíz, a talajvíz és a csatorna szemszögéből

Frissítve: júl 7

Esővíz, mint szennyvíz?

Nyugat-Európában általánosan, tőlük keletre ritkábban alkalmazott gyakorlat, hogy valamely ingatlan területére lehullott esővizet szennyvíznek minősítik, és díjat kell fizetni utána. Méghozzá nem is keveset. A szennyvízdíj mértéke például Németországban eléri az ivóvíz díjának akár 5-szörösét is.

Egyből felmerül a kérdés, de miért? Van ennek értelme, vagy csak az adófizetők újabb sarcoltatásáról van szó?

A lehullott esővizet szennyvíznek minősítik (forrás: Shutterstock)

Ennek megválaszolására nézünk egy kicsit a dolgok mögé!

Mindenki látott már híradásokat egy hirtelen lezúduló, özönvízszerű esőt követő károkról, elöntött aluljárókról, elsodort autókról. Ezekkel a tipikusan városi árvizekkel nem bírnak a csatornahálózatok, mert a hálózat csővezetékei nem képesek ennyi idő alatt elvezetni azt az irdatlan mennyiségű vizet, ami sok-sok hektárnyi területről folyik össze. A szennyvíztározóknak sem feladatuk, hogy egy településre 1 óra alatt hullott akár több százezer köbméternyi csapadékot tárolják.

Ugyanakkor ez csak az érem egyik oldala.

A másik oldala a kiszáradó talaj, amit a globális felmelegedés okoz, és csak a hosszú csendes esők lennének képesek feltölteni nedvességgel. Sajnos ebből a típusú csapadékból viszont egyre kevesebb hull. Ennek hatására felborul a talajok ökoszisztémája, folyamatosan csökken az felszín alatti vizek mennyisége, ahol az ember számára szükséges ivóvízkészlet jelentős része található.

Egyszerre kell tehát megbirkózni a felszín alatti vizek védelmével és a szűkös csatorna kapacitással.

Kiszáradó talaj, amit a globális felmelegedés okoz (forrás: Shutterstock)

Mi tehát a megoldás?

Egyszerű. Ne hagyjuk elfolyni, az esővizet, hanem juttassuk be a talajba!

Egyszerű? Habár a válasz tényleg egyszerű, a valóságban a megvalósítás mégsem ennyire magától értetődő. Ingyen megoldások az egyre koncentráltabb városiasodás miatt nem léteznek. Az azonban jól látszik, hogy a legtöbbe az kerül, ha a probléma megoldását halogatjuk. De vannak jó példák, érdemes ezekre is figyelni!

A már említett szigorú nyugat-európai szabályok nem csak büntetnek, hanem ösztönöznek is. A csatornadíj csökkentésével, beruházásokhoz nyújtott támogatásokkal sikeresen mozdítják elő, hogy a lakosok, és az intézmények olyan megoldásokat alkalmazzanak, amelyek révén az ingatlanra hullott csapadékot nem engedik elfolyni, a talajba szivárogtatják, vagy tárolják és öntözésre használják.

A talajba szivárogtatásnak egy közkedvelt megoldása a gyeprácsok és/vagy gyephézagos betonkövek alkalmazása. Ezeknek a kültéri burkoló anyagoknak egy részét (35-50%-át) az esővíz számára átjárható zöld felület teszi ki, ami kedvezmény formájában is megjelenik a csatornadíj számításakor.

Ezek után felmerül a kérdés: mi a helyzet hazánkban?

Általános gyakorlat szerint a ma Magyarországon – ellentétben pl. a német előírásokkal – az esővizet tilos a csatornahálózatba vezetni. Az építésügyi és vízügyi előírások több tiltást fogalmaznak meg a csapadékvíz kezelésére, elvárt, vagy elvárható megoldásokat a vízelvezető árkok kivételével nem ajánlanak.

Az előírások betartását hivatott hatósági ellenőrzés hatékonysága koránt sem elegendő ahhoz, hogy az illegális csapadékvíz bevezetéseket radikálisan felszámolja.

A felelős gondolkodás egy jó megoldás

Hazánkban tehát az ember józan ítélőképességére van bízva, hogy mivel járul hozzá a csatornák terhelésének csökkentéséhez. A legtudatosabb (és persze megfelelő pénzzel rendelkező) emberek öntözésre is használható tározókat vagy elszivárogtató rendszereket hoznak létre.

A széleskörben alkalmazott gyeprács is jó kiindulás erre. A gyeprácsok ugyanis alkalmasak az esővíz egy részét elszikkasztani. Mi, a ContiGrass kifejlesztésével a gyeprács ezen tulajdonságát fokoztuk.


A gyeprács a ContiGrass segítségével rengeteg vizet tud eltárolni (forrás: Wattsi Labor Kft.)

A ContiGrass négyzetméterenként 35 l vizet képes tárolni. Ez beszédes szám. A 35 l víz 35 mm hullott csapadéknak felel meg, ami csak a legritkább esetekben előforduló igazán extrém, özönvízszerű esőzéskor következik be. Ezzel nem csak az utcai csatornát tehermentesítjük, de egyéni szempontokat is kielégít a használata. Aki átélt már nagyon nagy esőt tudja, az eső elmúltával szinte lehetetlen száraz lábbal eljutni a felszíni parkolóban álló autónkig. Ők azok, akik igazán értékelni tudják, hogy a ContiGrass megküzd ezzel az akadállyal, és nem kell attól félni, hogy bokáig vizesek leszünk.

32 megtekintés
ContiGrass lablec fu

KAPCSOLAT

2144 Kerepes,
Mező utca 46, Magyarország (Hungary)

+36 20 292 5999

  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube
  • Instagram

INFORMÁCIÓ

© 2018 - 2020 - Wattsi Labor KFT

KÖVESS MINKET